A ló az emlősök osztályának a páratlanujjú patások rendjéhez, ezen belül a lófélék családjához tartozó faj. Ma már csak háziasított vagy háziasítottból visszavonult formáiban ismert. Legközelebbi rokona a vadló. Egyes nézetek szerint a ló és a vadló egyazon faj, az Equus ferus eltérő alfajai. Ebben az esetben a ló fogalmát tágabban használhatjuk, amelybe beleértjük a vadlovat is, amelytől a háziasított alfajt a háziló névvel, különböztetjük meg.
Bár manapság rengeteg fajta póni és ló létezik, ezek mind egy őstől származnak. A legrégebbi ma ismert lófajta 60 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerikában. A tudósok a pónik és lovak e korai előhírnökét Eohippusnak, vagy „őslónak” hívják. Nem sokban hasonlít a mai állatokhoz. Először is kicsi volt, kb. akkora, mint egy róka. Nem voltak patái. Első lábain négy ujj nőtt, mint a kutyáknak és macskáknak. Hátulsó lábain, pedig három. A farka leginkább a tehénéhez hasonlított, a végén egy szőrbojttal, és a növények leveleit ette, nem legelt még füvet.
Évmilliók alatt alakult át olyanná, amilyennek ma ismerjük. Ez a változás az evolúció. Magasabbra nőtt, az ujjai fokozatosan eltűntek és végül patává alakultak. Fogazata megváltozott, az ágak csipegetése helyett inkább a talajon lévő növényeket legeléshez alkalmazkodott. Nyaka hosszabb lett, szeme magasabbra és a fej oldalsó részére került úgy, ahogyan azt a mai lovakon láthatjuk, így aztán oldalra, hátrafelé, és előre is lát. Így alakult ki egymillió évvel ezelőtt a lovak és pónik első modern formája, a tudósok által Equus caballusnak hívott ló.
A jégkorszak idején az Equus caballus Európába és Ázsiába vándorol Észak-Amerikából.
Kb. 10000 évvel ezelőtt kihaltak a lovak Észak-Amerikába, és ettől kezdve egészen a 16. századig, amikor a spanyol hódítókkal újra a kontinensre nem érkezett a ló, egy sem élt ott. Ezek a spanyol lovak lettek az amerikai fajták, többek között a musztángok ősei, s vad méneseik bebarangolták a vadnyugatot.
Eohippus
Equus |
AJÁNLOM AZ OLDALT
