Több ezer év alatt ezek a ló és pónitípusok továbbfejlődtek. A fejlődés irányát egyrészt genetikai hatások, másrészt az a környezet határozta meg, ahol éltek. Egy állat méretét például nagymértékben befolyásolja a környezete. Észak-Európában a sok eső bőséges legelőket biztosított, így itt a lovak nagyra, testesre nőttek: belőlük lettek a nehéz igáslovak, mint például a Holland igásló, a Shire, a Jütlandi, a Brabanti és az Ardenni.
A magasan fekvő hegyek vadonjaiban és mocsaras területein, ahol nagyon zord az időjárás és egyenetlen a terep, kicsi, ellenálló, biztos léptű pónik fejlődtek ki, olyan fajták, mint a Brit-szigeteken élő Dartmoor, Exmoor és Izlandi.
A sivatagos területeken kevés a táplálék, a hőmérséklet a nappali forróságból éjjelre fagyos hidegre
vált. Ilyen környezetben csak a könnyű, gyors, hihetetlenül kitartó lovak képesek életben maradni, amilyenek az arabok is. Azokat a lovakat, amelyeknek generációkon keresztül megmaradt a tiszta vérvonaluk, „telivéreknek” nevezzük. Eredetileg Közép-Ázsiából és Észak-Afrikából származtak, s az arab, a berber és a káspi ló póni tartozik ide, valamint azok a fajták, amelyeket ezekből tenyésztettek ki, mint például az angol telivér.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
