A természetben a lovak idejük nagy részét legeléssel töltik. Füvet és más, a földön termő növényeket esznek, pl.: pitypang, lóhere, de néhány fa friss hajtásait is lelegelik. A háziasított lovak, gyakran megrágják a galagonyabokrot, különösen tavasszal és nyár elején, amikor a hajtások frissek és zsengék. Legelés közben egy helyen csak keveset esznek, aztán lassan tovább ballagnak, kiszimatolva azokat a területeket, ahol a legjobb fű nő. Akár 20 órát is legelhetnek a lovak a nap 24 órájából. Ez rettenetesen soknak hangzik, de a fű nem túl tápláló élelem, ezért sokat kell belőle enniük, hogy a számukra szükséges tápanyagokat felvegyék.
Ivás: A lovak legelés közben időnként isznak. A vadon élő lovak több órás legelés után általában isznak egy jó nagyot. A háziasított lovaknál ez nem fordulhat elő! Ha ugyanis az abrakkal megetetett lovaknak etetés után sokat adunk inni, előfordulhat, hogy a víz túl gyorsan mossa ki a takarmányt a gyomrukból a bélrendszerük felé, s emiatt bekólikáznak. A vadon élő lovaknak viszont a legelés közben rendszerint meg kell tenniük egy bizonyos távolságot, ha inni akarnak. A fű egyébként is sokkal több nedvességet tartalmaz, mint a széna vagy az abrak, így a legelő lovak már a táplálékukkal is vesznek fel vizet. Ráadásul a vadon élő lovak emésztőrendszerében szinte folyamatosan van egy kevés táplálék, így aztán kisebb a veszélye annak, hogy a nagy ivástól bekólikáznak.
|